Az Oktatás és Köznevelés kategóriával megkezdődtek a 2011-es Junior Prima Díj átadók

A Vodafone idén ötödik alkalommal osztotta ki az összesen 70 ezer euró díjazású Junior Prima Díjat a magyar oktatás és köznevelés legkiválóbb fiatal pedagógusainak. A díjazottak: Bakó Béla, Boros Julianna, Egyszervolt Alapítvány, Lovász Eszter, Nagy-Köteles Kamilla, Schlotter Ildikó, Stégner Péter, Dr. Szanda Gergő, Tassy Gergely és Virág Emese.

A Prima Primissima Alapítvány kiterjesztéseként jött létre 2007-ben a Junior Prima Díj. A Díj alapítóinak célja a 30 év alatti fiatal tehetségek felfedezése, és a munkájukhoz szükséges feltételek biztosítása. Az elmúlt öt évben összesen 43 pedagógus és 7 szervezet munkáját ismerte el a Vodafone a Junior Prima Magyar oktatás és köznevelés díj kiosztásával. A nyertesek munkája széles spektrumot ölelt fel, az elmúlt öt év során díjat nyert a roma integrációval foglalkozó oktatótól kezdve a halmozottan vagy súlyosan sérült gyerekekkel törődő tanáron át egészen a tehetséggondozást előtérbe helyező pedagógusig. A magyar oktatás és köznevelés kategória jelöltjeit szakmai szervezetek, egyetemi rektorok, illetve a kategória eddigi Junior Prima és Prima Primissima-díjazottjai javasolják.

Bakó Béla 2010-től az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájának, az Atelier Európai historiográfia és társadalomtudományok doktori programjának doktorandusza, illetve a Nyugat-magyarországi Egyetem Andragógia Intézetének tanársegédje. Eddig két önálló kiadványa, valamint számos tanulmánya, recenziója, interjúja és egyéb írása jelent meg. Egyetemi oktatóként nagy energiákat fordít arra, hogy hallgatói – az elméleti tudás mellett – gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek. Az 1 éve tevékenykedő pedagógus kiemelt jelentőséget tulajdonít a tehetséggondozásnak, a fiatal kutatók tudományos életbe való bekapcsolásának.

Boros Julianna a PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék oktatójaként 2007 óta vizsgálja a hátrányos helyzetű térségekben élők (kiemelten romák) társadalmi és oktatási esélyeit, a problémákat és a megoldási lehetőségeket. E kutatásoknál egyetemi hallgatók bevonására is törekszik, annak érdekében, hogy a fiatalok saját élményeiken keresztül, első kézből tapasztalják meg a szegénységben élők problémáit. A pedagógus emellett önkéntes és közösségfejlesztő projekteket is szervez, elsősorban cigány közösségekben, hogy a cigány népességgel szembeni sztereotípiákat ezzel is csökkentse a fiatalok körében. Cigány származású fiatalként és szakemberként célja, hogy tudásához és lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a hátrányos helyzetű térségekben élők helyzetének javításához, és pozitív példát mutasson a következő generáció számára.

Lovász Eszter óvodapedagógusként és pályakezdőként került a csobánkai Borostyán Természetvédő Óvodába, ahol a mai napig is dolgozik. Az integráció elhivatottjaként fontosnak tartja, hogy a csoportjába járó cigány és nem cigány gyerekek egyenlő mértékben ismerjék meg egymás kultúráját. Nagy hangsúlyt fektet rá, hogy óvodás gyerekei befogadó, elfogadó, egymásra figyelő és egymást segítő felnőttekké váljanak. Mindebben nagy segítséget nyújthatnak az új nevelési technikák és módszerek, melyek kifejlesztésén folyamatosan dolgozik.

Nagy-Köteles Kamilla diplomája megszerzése óta a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda pedagógusa. Szaktudását jól tükrözi, hogy a különböző innovatív módszereknek nemcsak ismerője, de kiváló gyakorlati alkalmazója is. Óráin így egyaránt megfelelő képzést kapnak a lassabban, illetve gyorsabb tempóban fejlődő tanulók, miközben nagy gondot fordít a hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére is. Mindebben sikert modern, kooperatív technikák alkalmazásával ér el.

Schlotter Ildikó egyetemi diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki informatika szakán szerezte. Másodéves korában gyakorlatvezetőként kapcsolódott be a Számítástudományi és Információelméleti Tanszék munkájába, ahol azóta is folyamatosan oktat.A tanítás során nagy hangsúlyt fektet a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozására: részt vett az ACM programozóversenyre felkészítő szakkör szervezésében, az emelt szintű gyakorlatokon pedig gondolkodtató, izgalmas feladatokkal motiválja hallgatóit. Célja, hogy a sokak számára nehéz, elméleti jellegű tárgyakat is megszerettesse, és a megértésen keresztül közelebb hozza a hallgatókhoz.

Stégner Péter egyetemi végzettsége német nyelv- és irodalom szakos bölcsész és tanár. A tanári pályát a dabasi Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolában kezdte, ahol azonnal bekapcsolódott az iskola tanórán kívüli tevékenységeibe. Munkája során nagy hangsúlyt helyez a határon túlimagyarsággal valójó kapcsolat ápolására, a környezeti nevelésre, a pedagógiai innovációkra, külföldi tanulmányutak szervezésére és a partnerkapcsolatok kiépítésére. Pedagógusként a kompetencia alapú oktatás híve, vezetőként pedig szabályos, pontos munkavégzést vár el kollégáitól.

Dr. Szanda Gergő a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát 2006-ban. Jelenleg az Élettani Intézetben egyetemi tanársegéd. 2006 óta oktatja az orvosi élettant magyar és német nyelven, rendszeresen tart tanrenden kívüli konzultációt a hallgatóknak, valamit az intézet által szervezett graduális kurzusokon is előad. 2007 óta az egyetemi diákköri konferencián is bizottsági tag. Eddigi tudományos eredményeit 13 közleményben publikálta; ezek mindegyike nemzetközi folyóiratban jelent meg.

Tassy Gergely 2010-ben szerzett alkalmazott matematikus és matematika tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 2009 óta tanít matematikát volt középiskolájában, a budapesti Veres Péter Gimnáziumban, emellett gyakorlatot vezet az ELTE-n és a BME-n matematikus és mérnök informatikus hallgatóknak.Munkájában nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra: iskolájában gimnazista kora óta szakkört vezet, tanárként és szervezőként bekapcsolódik tehetséggondozó táborokba, és a tehetséges tanulók intenzív versenyfelkészítése mellett időt szakít a lemaradók felzárkóztatására is. Szabadidejében szívesen zenél: 11 éve orgonál, valamint koncerteken rendszeresen közreműködik szólistaként és kamarazenészként.

Virág Emese 2008-ban fejezte be tanulmányait a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, Kolozsváron, ahol történész, valamint történelem tanári diplomát szerzett. Budapesten, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen folytatja tanulmányait, itt 2011-ben szerez judaista diplomát. 2009-től a Bét Salom zsinagóga gyermek vallástanára, ahol is heti rendszerességgel, valamint nagyobb ünnepeken, az általa kidolgozott pedagógiai modulok segítségével játékos oktatás keretében igyekszik ébren tartani a vallásos lelkület lángját, valamint ugyanitt héber nyelvet oktat az érdeklődő, gyökereit kutató felnőtteknek. 2010-től a héber oktatásban látta kiteljesedni pályáját, erre az időre már minden szabad idejét a héber nyelvnek szentelte, tanítványainak életkora 3-tól 60 évesig terjed. Jelen pillanatban a budapesti Scheiber Sándor Gimnázium héber oktatója.

Az Egyszervolt.hu gyermek-kulturális portálcsalád munkatársai munkájuk során értékes, pozitív, nevelést segítő, de egyben szórakoztató tartalmakkal „ajándékozzák meg” a honlap családra látogató gyermekeket és szüleiket. Az „egyszervolt.hu” szerkesztősége a portál fejlesztésénél arra törekszik, hogy értékekben és tudásanyagban is gazdag anyagot nyújthasson át az odalátogatóknak. A honlap a száz százalékosan magyar tulajdonú 4Kids Meseportál Kft. saját fejlesztése. A portálcsalád alapvető pillérei az oktató-készségfejlesztő játékok, mesék, dalok és versek, programajánló, műhely, valamint a szülőknek szóló információs blokkok. Az Egyszervolt.hu a korábbiakban is a szórakoztatva tanítás, az edutainment irányelvei alapján fejlesztett, a Nemzeti Alaptanterv követelményrendszerét szem előtt tartva bővítette tartalmait. Ennek legfrissebb példái az Okos-Doboz, a Zöldi Ákos, a Tengernyi Kaland és a 7mérföldes című projektek, melyek több hazai és nemzetközi díjat is elnyertek az elmúlt időszakban.